Fotózással nagyjából 16 éve foglalkozom, hobbinak indult, majd a szenvedélyemmé vált. Kezdetben művészi jellegű fotókat próbáltam készíteni, de hamar rájöttem, hogy kreatív ötleteket csak úgy tudok megvalósítani, ha először megtanulom a fotózás alapjait és tökéletesen exponált, tudatosan megkomponált képeket tudok készíteni. Sokáig mászkáltam fényképezőgéppel az oldalamon, mire a szakmában tanultakat biztos kézzel alkalmazni tudtam. A kisebb rendezvények és családi események fotózása után más területeken is kipróbáltam magam: beleszerettem az életképekbe és leginkább a fekete-fehér szocio-fotók kezdtek érdekelni. Naponta töltögettem fel a képeimet különféle megosztó oldalakra, hogy hozzáértők is véleményezzék, de egyre inkább rájöttem, hogy a képek megítélése nem mindig függ attól, hogy a fotós milyen technikai szinten van.
Akkoriban már pontosan éreztem, hogy én embereket szeretnék fotózni, de a stúdióba hívott tfcd alapú “modellek” fotózásától egy idő után elment a kedvem. Nem pózokat, hanem valódi emberi pillanatokat szerettem volna lencsevégre kapni. A rendezvényeken is leginkább az zavart, hogy nincs idő közel kerülni a modellhez, “áttekerni” a beállítást, megalkotni a képet, hanem bizony úgy kell húzni a rekeszt, hogy minél többen beleférjenek az élességtartományba.
Én viszont nem akartam kapkodni, így a következő pár évben megérkeztem a portréfotózáshoz. Minden alkalommal megtapasztalom, hogy egy-egy fotózás mennyivel túlmutat néhány jó minőségben elkészített képen. Az utóbbi években a rendezvények, családi fotózások és ismert emberek megörökítése mellett nagyrészt a személyes “ez vagyok ÉN” -jellegű, főleg női és boudoir fotózásaim vannak.
Legtöbbször olyan nők érkeznek, akik hozzám hasonlóan nem szeretik a futószalagon végzett munkát, vagy ódzkodnak a kamerától, vagy azt gondolják, róluk nem lehet jó fotót készíteni. Aztán kiderül, hogy mégis.
Nagyon élvezem ezt a munkát, a fotózások után rendszerint alig várom, hogy elkezdhessek dolgozni a nyers képanyaggal és óriási sikerélményt jelent számomra az fotók átadása és az öröm, amit a megrendelőim arcán látok.
